Prológia

  Már régóta folyt ez a viszály a csapatban. Ott voltam Én, Vani, Bia és Adri, na meg persze Ők. Hogy, hogyan lettünk mi barátnők? A válasz egyszerű, ByTheWay. Még '13 nyarán kezdtem el Ya Ou-val beszélni személyesen és a közösségi oldalakon, privátban. Pár nap elteltével nagyon jóban lettünk, és idő közben megismertem Vanessát, Ő pedig Jiayunt. Tehát így már kezdett alakulni a "csapat ". Egy nyári napon Vanessával találkoztam, viszont kaptam egy üzenetet Ya Ou-tól, hogy találkozzunk, és hogy hozza az öccsét is. Én úgy gondoltam viszem Vanessát, és vittem is. Szóval én ezen a napon kezdtem el " járni " Ya Ou-val, Vanessa pedig Jiayunnal. Volt kerti-parti is még a nyár folyamán, ott ismertem meg Biankát, Bence barátnőjét, Olivért, Adriennt, aki valahogy mindig tartotta a szemkontaktust Olival, Szikit, azaz Petit és annak barátnőjét.

  Tehát minden jól alakult, mindenki egymásra talált. És hogy hol tartunk most? 2014, május, ugyan úgy egy buli a csapatunknak. A barátom mellett ültem a kinti kanapén és bámultunk magunk elé. Elgondolkodtató volt Bia és Bence veszekedése. Ők régebb óta járnak, mint itt bárki más. Vajon mi is így végezzük? Ya Ou, mintha sejtette volna, hogy min agyalok.

  - Soha nem foglak elengedni!-suttogta, majd ezzel együtt erősen kulcsba zárta kezeinket.

  Kezdtem sajnálni Bencét, de Biának igaza volt. Hogy lehet elfelejteni egy évfordulót? Képtelenség, és nem is vártuk volna tőle, de az ember felejt, felejteni pedig emberi dolog. Szóval pártatlan maradtam ebben a vitában, ahogy a többiek is. Egyedül Peti nem volt itt, Ő most a barátnőjével pihen valahol.

  Késő estig hallgattuk még őket, mikor Bia feladta és elnézte ezt a hibáját Bencének. Szép is a szerelem! Nos, ez a mi csapatunk egy része, egy napja. Szép lassan kezdtük felfogni, hogy az amerikai nyálas filmek csak tündérmesék a szerelemről, mint a Grimm fivérek meséi. Gyerekkorunk nagy kedvencei, de ha rájövünk a valódi történetre, és a mesében felbukkanó jellegzetességekről, bizony elmegy a kedvünk tőlük, viszont mégis szeretjük őket. Valóban, néha tényleg falra mászunk a párunktól, de szeretjük őt úgy, ahogy van nekünk.