
Álmosan lépkedtem a konyha felé. Ő ott állt, és rám nézett. Mosolyogva üdvözölt, majd megölelt. Melegség áradt szét a testemben, és egyre jobban azt éreztem, hogy visszaáll minden a régi kerékvágásba.
°°°°
A város kellős közepén andalogtunk, mint a filmekben. Minden olyan volt, mint egy paródiának számító tökéletesen tökéletes szerelmes film.
- Hiányoztál!-ölelt meg hirtelen.
- Valamit el kell mondanom.-öleltem meg.
- Tessék?-lépett hátra egy lépést.
- Tudod, van egy fiú, aki a másod unokatesóm, és meghívott magához Hollandiába. Nem sok időre, csak néhány hétre.-birizgáltam felsője cipzárját.
- Menni szeretnél?-mosolygott.
- IGEN!-csappantam fel hirtelen. - Ugye nem haragszol?-sütöttem le azonnal tekintetem.
- Csak annyit kérek, hogy vigyázz magadra!-bólintott.
Megkönnyebbültem, hogy így megbízik bennem, mondjuk nem én adtam arra okot, hogy ne bízzon. Kéz a kézben sétáltunk tovább, majd egy mozizás után hazamentünk.
3 nap múlva
Idegesen lépkedtem az ajtóhoz, majd vissza. Ujjaim tördelve raktam le levelem az asztalra, még utoljára visszanéztem a szobánkba, ahol még édesen aludt. Nem volt szívem felkelteni, ezért gyorsan ki is slisszoltam a házból, majd fogtam egy taxit és meg sem álltam a repülőtérig. Miután az ellenőrző kapu felé haladtam gombóc keletkezett a torkomban, megtorpantam, majd hátra néztem. Be kellett látnom, hogy ez nem egy amerikai film, nem utánam fog jönni. Elindultam, miután sikeresen átestem a vizsgálaton kifele sétáltam, mikor meghallottam, hogy valakik a nevem kiabálják. A szívem kihagyott egy ütemet, majd megfordultam. Ya Ou, Bence, Sziki, és Adrienn futott utánam.
- Hát ti?-döbbentem le.
- Szerinted csak úgy leléphetsz búcsúzás nélkül?-húzott magához barátom.
- Jól van, smároljatok! Viszont aztán én jövök!-csappant fel Adri.
Elmosolyodtunk, majd gyengéd csókot lehelt ajkaimra. Eszméletlenül fog hiányozni, és nem viccelek, de már most hiányzik. Miután elváltunk megöleltem Adriennt, majd Szikit és Benit is. Adritól egy nagy tábla Oreos Milkát kaptam, Benitől pedig egy CD-t, de lelkemre kötötte, hogy csak Hollandiában nézzem meg, Szikitől egy könyvet, a kedvenc írómtól, Ya Outól pedig egy pendrive-ot, egy Rafaellót, és egy hatalmas nagy ölelést.
- Mikor jössz?-törölte le az arcomról a könnyeket.
- Három hét múlva.-szipogtam.
- Meglátogatlak majd, ígérem!-csókolt meg.
- Mikor?-néztem fel rá.
- Amint lehet!-nyomott puszit a homlokomra.
A hangosbemondó egy pillanat alatt szakította meg az idilli jelenetet, még egy utolsó ölelést váltottam mindenkivel, Ya Ou arcára pedig egy puszit nyomtam. Felszálltam a gépre, majd az ablakhoz ültem. Fülesem jack dugóját telefonomba dugtam, majd elindítottam a lejátszási listát. Hiányozni fognak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése