#13

Hollandiába érve kikapcsoltam a zenét, majd elindultam a csomagjaimért. Izgatottan lépkedtem, végül csomagjaimmal a vállamon elindultam a kijárat felé. Mikor kiértem nem hittem a szememnek, ott álltak!

  - Azt hitted elengedünk egy ilyen hosszú útra felügyelet nélkül?-nevetett fel Bianka, majd kitárta a karjait.

  - Bár az igazat megvallva a rókázás helyett magadra hagytalak volna.-köhintett Vanessa. - Vagyis bocsi, csak utálok repülni.-rázta meg a fejét.

Nevetve öleltem meg őket, majd beszálltunk a kocsiba, ahol a másod unokatesóm, Szabi és az egyik haverja, Bence ült. Lepacsiztam velük, majd beültem az első ülésre. Mikor Bianka beindította a kocsit a rádióból egy ismerős dal szólalt fel. 

  - Hova?-vigyorgott a többiekre.

  - Hotel New York!-kiabálták egyszerre.

  - Akkor lerakod a csomagjaid a hotelben.-kanyarodott ki a főútra Bianka.

Mikor lepakoltam rohantam is vissza a kocsiba és útba vettük a várost. Szabi előhúzott egy üveg Jack Daniel's-t, mindannyian sikítozva fejeztük ki, hogy most megmentette az estét. Az üveg körbejárt egyszer, majd még egyszer, és egyre sűrűbben került a kezembe az ital. Tudtam, hogy nem helyes amit teszek, de ha egyszerűen ki akarok kapcsolódni? A mólónál ért véget utunk, kiszálltunk az autóból, majd még további alkoholos italok társaságában leültünk a kissé nedves fa híd végére. Az italok egyre jobban ürültek, mi pedig egyre jobban éreztük azt, hogy velünk forog a világ.

Ya Ou szemszöge

Idegesen csörgettem meg ismét, viszont a számomra már ismerős hangposta jelentkezett. Újra próbálkoztam, ám a hang ezúttal is azt mondta, amit eddig.

  - Szia! Most jelenleg nem tudom felvenni, mert nem vagyok úgy igazából senkire se kíváncsi, de ha anyu vagy akkor rád kíváncsi vagyok! Mindegy! A sípszó után tudod mit kell tenned.-nevetett bele Nia hangja.

Ezt pont akkor csinálta, amikor velem együtt vett új telefont. Emlékszek, hiszen együtt voltunk aznap. Alig ment el pár órája, de már hiányzik. Ismételten próbálkozni kezdtem, de ezúttal se vette fel.

  - Mi a baj Ya Ou koma?-ült le mellém nevetve Bence.

  - Nem veszi fel! Tuti, hogy valami baj történt.-doboltam idegesen a lábammal.

  - Elmondjam?-tette kezét a vállamra.

  - Mégis mit?-álltam fel azonnal.

  - Bianka és Vanessa kimentek utána, tudod valahogy gyanús volt nekik ez a hirtelen utazás, illetve stílusváltás.

  - Vagyis akkor vigyáznak rá a lányok?-kúszott egy vándor mosoly az arcomra.

  - Igen, nem kell aggódnod!-bólogatott mosolyogva.

Valahogy eszméletlenül megkönnyebbültem, hiszen tudtam, hogy jó kezekben van. Nem iszik, nem drogozik és nem cigizik. Nagyon féltettem egyedül elengedni, főleg két fiú társaságában. Viszont az, hogy vele vannak a lányok nagyon nagy kő esett le a szívemről. Tudtam, hogy ha Vani nem is, de Bia biztosan helyre rakja, ha arról van szó.

Szabolcs szemszöge

A lányok már dőltek jobbra-balra a sok alkoholtól, minden úgy alakult, ahogy elterveztem. Bence rosszallóan nézett rám, mikor Niához próbáltam közeledni. Tudta, hogy hogy állok a dologhoz, és próbált lebeszélni róla, hiába. Amit a fejembe veszek, azt általában meg is valósítom, ha törik, ha szakad.

  - Haver, állj le!-lökött meg.

  - Úgyse fog rá emlékezni, csak egy kicsit.-nevettem.

  - Nem! Állj le most azonnal! Ha holnap is ennyire meg akarod tenni, amit akarsz, akkor tedd úgy, hogy Ő is tudjon róla!-rivallt rám.

  - Csss!!! Hagyjátok nyugodtan lemenni a napot!-csitított minket Bianka, akiből dőlt a pia szag, majd az utóbbi is.

Végül a lányok már annyira kész voltak, hogy inkább beraktuk őket a kocsiba, majd elmentünk a hotelbe.